Történet

A Taekwon-do kifejezés koreai eredetű, s a három szó összevonásából keletkezett: TAE=lábtechnika, vagy rúgás; KWON=kéztechnika, vagy ütés; DO=művészet, út, módszer. Szószerinti fordításban tehát a Taekwon-do annyit tesz, mint a láb- és kéztechnikai küzdés művészete. A Taekwon-do elsősorban egy rúgásokra, ugró rúgásokra, ütésekre, hárításokra épülő jellegzetesen koreai harcmodor; önvédelmi rendszer; modern küzdősport.

Másodrészt, egy sajátos életformát és viselkedésmódot, szigorú nevelési rendszert, egyféle belső tartást, filozófiát, önként vállalt katonai fegyelmet és harcos spiritet jelöl.

A koreai nyelven íródott Taekwon-do-t tehát semmiképpen sem szabad összetéveszteni, vagy keverni az üres kezet jelentő japán karate fogalmával. Az egyik koreai, a másik japán eredetű, és a koreai stílusban a rúgások és ugró rúgások dominálnak. Ha a koreaiak álláspontját fogadjuk el, miszerint minden ázsiai országnak illő saját nyelvén neveznie nemzeti küzdősportját, akkor igaz, hogy a Taekwon-do az Taekwon-do és nem karate. A Taekwon-do a japán karatétól a jóval fejlettebb, sokrétűbb és látványosabb lábtechnikájával tér el. Emellett a rendkívül gazdag lábmunka mellett, rengeteg kéztechnikai elem található, de a karatétól eltérően a gyakoroltatásnál mintegy 70:30 arányban több idő fordul a rúgások fejlesztésére.

A nemzetközi Taekwon-do megalapítója: Choi Hong Hi. 1955. április 11-én fogadták el hivatalosan ezt az új stílust. 1966. március 22-én létrehozták a Nemzetközi Taekwon-do Szövetséget (ITF-International Taekwon do Federation).

A magyar Taekwon-dot Harmat László 8.danos nagymester alapította meg 1977. szeptember 7-én. A svéd válogatott tagjaként versenyzett. Edzett az USA-ban, Kanadában és Koreában. General Choi Hong Hi nagymester személyes tanítványa volt.